Varázsszámtan és tanévnyitás

Forrás: http://mynextbuck.com

A nyár a szabadságok ideje. Ami nagyjából természetes, mivel sokak szemében kényelmesebb opció a kánikulát könnyített öltözékben, mint egy dress-kóddal vert irodában tölteni. Az igazán kikapcsolódók a világ hírfolyamából is kikapcsolhatják magukat, de a napi gondjaikból aligha. Ilyen lehet a gyermekkel rendelkező háztartásoknak, és rokonaiknak például a tanévkezdés. Különösen, mivel ennek költségei valahogy nem akarnak nagyságrendekkel mérséklődni, akárhogy is erősödik a forint, vagy javul az országos büdzsé bejelentett helyzete. Mert kétségtelen, hogy létezik a bejelentés, hogy mintegy 80 milliárdos többlettel zárt júliusban az államháztartás.

Ennek a hírnek kicsit tompítja örömódaszerű csengését az, hogy a Napi Gazdaság portáljára kikerült a többlet-adat előtt pár órával ugyanitt még arról olvashattunk, hogy a büdzsében több száz milliárd forintos lyuk van. Felemlegetve Matolcsy légkalapácsát a betonba öntött jövő évi költségvetés kapcsán. Mely 2013-as költségvetés tervszámait nézve a bejelentéskor egyébként is úgy tűnt, kelleni fog a varázspálca a teljesítéshez. Ha lyukra vonatkozó adat is igaz, meg az is, hogy a non-profittá váló energiaszektorból is pénzt vonnak ki, akkor nagy valószínűséggel sikerül majd az említett szerény többletnek helyet találni e sportpályaépítésekkel vert kis országban. Mert sportpályaépítés, és különösen focipályák építése az kell. Elvégre monumentális városközpontot mégsem építhetünk a miniszterelnök szülőfalujába. Meg különben is. Orbán Viktor focista volt, tehát focipálya kell. Ezt igazán könnyű belátni, és nem is kell kötözködni. Ha meg haverok által a haveroknak épített sportlétesítménybe mégsem akar majd kellő intenzitással éljenezni, tapsolni az istenadta, közmunkából tengődő nép, akkor sincs baj. Még mindig felhasználhatók edzőterepnek az aktuális b-közép számára. Számukra ugyanis igazán felelőtlenség lenne egy esetleges kormányváltás után felkészületlenül kimenni az utcára. Még a végén nem sikerülne hatékonyan felgyújtani valamit, mint annak idején a TV-székházat.

De ne fessük az ördögöt a falra, és bízzunk a sportpályák árnyat adó hűvösében a nyári nagy meleg idején. Legalább jól megérdemelt szabadságát nyugodtan töltheti az állam vezetése. S velük nyugodtan zajlik a gazdaság. Mármint a szabadságuk ideje alatt nyugodtan zajlik. Szinte már hiányzik is Matolcsy György esedékes nyilatkozata, mely nélkül csak erősödik a forint. Igazán felelőtlenség ez a mikrofonmentes nyugalom a gazdaságért felelős miniszter részéről. Csak úgy hagyni az iskolakezdésre koncentrálni az arra illetékesek. Iskolákat, szülőket és üzlethálózatokat egyaránt Mert azért onnan indultunk, hogy az iskolakezdés költségei nem látszanak jelentősen csökkenni. A becslések szerint idén is több tízezer forintos tőke kell majd ahhoz, hogy a gyermek nekirugaszkodhasson a tanévnek. Ezt ugyanott olvashattuk, ahol a HVG arról is tudósít, hogy 665 tanár eltűnt a rendszerből. De mégis jó, hogy nem 666 tanár tűnt el, mert a számmágiában hívők máris a gonosz összeesküvését látnák bele. Így ezúton is felkérek minden, még rendszertag tanárt, hogy eszébe ne jusson kilépni a rendszerből, mert jön a gonosz. Hiába lesz minden kötelező hittan, és egyház által felügyelt erkölcstan a NAT-ban

Az oktatás abban a pillanatban megméretik majd, és huss, könnyűnek találtatik. Az oktatáspolitikának ehhez számmágia sem kellett, mert az egyébként is varázslatosan zavaros. Különösen, mivel beavatkozósabb pillanataiban az Emmi is besegít zilálni rajta egy kicsit. De ez is olyan része a világnak, amivel az iskolakezdéskor csak közvetve találkozik az, aki az iskolákkal találkozik. Aki meg nem, vagy kiesett a rostán, az szolgának még jó lesz. Talán. Mert az iskolaelhagyók közt nem csak azokat a diákokat találjuk, akik a változó iskolakötelezettség viszonyai közt kerülnek oktatáson kívülre. Azok a tanárok sem kerülnek kevésbé messze az oktatástól, akik elhagyják a pályát. Akik közül nem biztos, hogy mindenki alkalmatlan a tanításra, miközben a folyamatos viták dúlnak az iskolaigazgatásra politikailag kinevezettek, vagy ilyen gyanúba kerültek körül. Így aztán könnyen lehet, hogy nem csak a füzetek árában lesz drága a tanévkezdés, hanem újabb politikai mérkőzések is emészteni fogják az emberi erőforrásokat. Olyan kérdésekkel vonva el az erőt, figyelmet, energiát az oktatástól, ami legfeljebb csak az oligarcha-utánképzés számára érdekes. Mert különben sem a valóban nevelni és tanítani akaró pedagógusnak, sem a diáknak, sem a diákot majdan felnőttként „élvező” társadalomnak nem érdeke.

Simay Endre István