A vezér-hit tana

Forrás: http://szentorban.webriq.com

Az egyházi közélettel az átlagember aránylag ritkán találkozik. Addig minden esetre, amíg elő nem írják a nyilvános hitvallást, és be nem vezetik a megkülönböztető jelzéseket. Van azért néhány olyan jelenség, ami aligha nem vezethet akár a mindennapokra is kiható gondolatokat akkor, amikor a hírekben szembesül vele az átlag halandó.

Maga a hittan oktatása is ilyen, mivel tulajdonképpen még semmilyen mindent elsöprő, és érvekkel védhető olyan érv nem hangzott el, ami indokolná az órarendbe illesztést. Az is elég kérdéses lehet, hogy a helye az iskolában legyen-e? De az alighanem jobban szolgálná a szabad hit-meggyőződés jogának érvényesülését, ha az egyes felekezetek a hívőik költségére és az órarenden kívül intéznék az utánpótlás-nevelést. Különösen akkor, amikor a hittan oktatója valami különleges kategóriát képez. Például, a 168óra tudósítása szerint, a számon kérhetőség tekintetében. Még az olyan, igen kirívó, esetekben is, mint a tudósításban is szereplő bugyira-vetkőztetéses demonstráció volt. De ez alighanem csak annak a jéghegynek a csúcsa, amiben az akár mindennapos, és törvényekkel nem igazán szabályozható „cikizések” is benne vannak. S amelyek nélkül sem feltétlen diszkriminációmentes a diákok egymás közti élete.

Ugyanakkor a vallás intézményesített jéghegyén más, a maguk nemében szintén kirívó dolgok is kaparásznak. Ilyen lehet az, amikor politikai felhangok csattannak el a hitélet gyakorlásának színhelyén, a templomokban. A választási agitáció beköltözése a miséket kísérő szövegekbe annyira közhelyes, hogy szinte már szóra sem érdemes. Az pedig, hogy egy egyházi személy egyszerre agitáljon a rasszizmussal is kokettáló jobboldal mellett, és hirdesse Jézus liberális, illetve inkább baloldali tanait, legyen az illető személy még megmaradt lelkiismeretének problémája. Van azonban egy, az egyházak egy részének működésébe beépített lehetőség, ami a célzott misék politikai felhasználását is lehetővé teszi. 2011-ben a Bors-ra hivatkozva több lap, köztük a HVG is, tudósított egy olyan miséről, ami akár Gyurcsány Ferencért is szólhatott. Azért az óvatos megfogalmazás, mert a forrásokban idézett, www.borsonline.hu/news.php?hid=43514, címen jelenleg egy egészen más cikk olvasható. Ugyanakkor az átvett cikkek szerint sem hangzott el a volt miniszterelnök neve a mise alatt, mely „Ferencért és családjáért” szólt.

Így legfeljebb politikai vélelem lehet a lelki kedvezményezett. Ahogy a NOL írja, a mise során „az igaztalanul vádolt és lelkiekben alaposan meghurcolt Gyurcsány Ferencért imádkoztak”. Ez természetesen még nem feltétlenül teszi mindenki számára szimpatikussá a gesztust, ha valóban a DK jelenlegi elnökéért szólt a mise. Ha tényleg érte szólt. Miközben azért persze az is tudható, hogy Gyurcsány Ferenc 2011-ben már nem volt a hatalom gyakorlója. Így aligha jelenthetett volna a mise még ebben az esetben sem nyomásgyakorlást, sem „pedálozást”. Mert sokszor a hatalomból szervezett demonstrációnak óhatatlanul van egy öntömjénező hatása. Ahogy a hatalom tömjénezésének mindig van talpnyalási vektora. Ezért nem mindegy az, hogy egy hatalmon kívüli személyért, ha tetszik ellenzékként, tüntetnek, vagy szólalnak meg, vagy a hatalom kegyéért tapsolnak. Amire világi példák számosan vannak. A hívek lelkén keresztül ható egyházaknak ebbe kiszolgálási licitbe igazán kár beszállni. Még akkor sem, ha nyilván nem teljesen karitatív alapon teljesítenek olyan kérést, amely a regnáló miniszterelnök ünneplését szolgálja.

A HVG arról ír ugyanis, hogy Orbán Viktor születésnapját egyházi pompával gondolják megünnepelni Belvárosi Plébániatemplomban. Igaz, nem Orbán Viktor, hanem a Lányok és Asszonyok Orbán Viktorért Egyesület rendezésében. Hálaadó szentmisén. Az HVG közlése szerint egyébként a miniszterelnök realistán nyilatkozott az ügyről. Annyiban, hogy az ilyesmivel jobb megvárni az illető halálát. Amiben tényleg lehet valami. Viszont akkor vajon miért nem született olyan nyilatkozat, ami valamilyen szintű elhatárolódást jelentett volna? A két jelenség, a megtartandó hálaadó szentmise, és Orbán Viktor véleménye az időzítésről megint előcsalogathat néhányat a kisördögök közül. Azokat, melyek Lázár Jánosnak, a miniszterelnökök özvegyével kapcsolatos törvénykezési javaslatakor is előóvakodtak. Mit tudhat az orbanista nőegylet, amit a köznép nem tud? Miközben persze az sem egészen világos, hogy egy ilyen egyesület mit is tarthat céljának? Talán nem a miniszterelnök erkölcseinek kikezdésére vetemedő hölgyek gyűjtőszervezete. Bár ki tudja, hogy a szolgalelkűség, akár hittannal támogatva, meddig fejlődhet? Fajulhat? Elvégre pusztán egy ilyen egyesület megalakulása, és működése is jelzi a személyi kultusz magvainak erőteljes csírázását.

Andrew_s