A jelen EU biztosa, és a jövő utcája

Forrás: Erdely.ma

Az MNO nagy hírrel lepte meg az olvasóit. Eszerint komoly konspiráció zajlik a választások meghekelésére. A főszereplője nem más, mint Viviane Reding igazságügyi biztos. Magyar összekötője pedig ki is lehetne más Lovas István szerint, mint Bajnai Gordon. Kis szépséghibái ugyan vannak a közölt információnak, de ettől még természetesen a hirTV is átvételre alkalmasnak tartotta. Talán nem is véletlenül a Gyurcsány Ferenc beszéde utáni időszakra időzítve a közlést.

Az a konferencia ugyanis, amin elhangozhattak a nehezményezett kijelentések, napokkal korábban, június 6. és 9. között, volt. Ráadásul egy zártkörű megbeszélésként szervezve, amin nem feltétlenül az Európai Bizottságban viselt tisztségét képviselve vett részt Viviane Reding. Ehhez képest a Magyar Nemzet című orgánumnak, a tudósítás szerint az „Európai Bizottság egyik, most is névtelenséget kérő olasz tisztségviselője” nyilatkozott az ott elhangzottakról. Amin azért érdemes eltöprengeni, mert a zártkörű konferencia vagy tele volt az EB olasz tisztségviselőivel, vagy valaki nem teljesen komplett. Ha ugyanis nem voltak számolatlanul ott az olasz tisztségviselők, akkor csak sikerülhet nevet találni a megnyilatkozóhoz. Amennyiben pedig nem teljesen akarja mindörökre elveszteni az arcát az illető, és nem is teljesen tökkelütött, akkor nyilvánvalóan hallgat a zártkörű konferencián elhangzottakról. Amennyiben pedig nem volt jelen a konferencián, akkor a közlés hírértéke nagyjából annyi, hogy „valaki látta annak a fényképét, aki ott volt a konferencia előterében, és halotta, amint a kávéscsészék is azt pletykálják, hogy...”. Amitől, természetesen, akár el is hangozhatott valami olyan, amiből Lovas István következetett valamire, de ezt azért tényként kezelni korai lehet.

Még akkor is, ha nem vitatom el a hirTV jólértesültségi vágyát. Azt, ami joggal jellemezhet minden médiát. S nem csak azt, amelynek tudósítója örömködve számolt be a helyszínről a TV-székház felgyújtásakor. Ugyanakkor az is látszik, hogy egy öszödi típusú megoldással próbálhat a kormányközeli média operálni. Mindezt azonban olyan terepen, ahol láthatólag nem mozog otthonosan. Így aztán az egész vádhalmazt az EB gyakorlatilag egy mozdulattal söpörte le az asztalról. Ha tehát abban bíztak, hogy bárki leáll magyarázkodni, akkor nyilvánvaló a tévedés. De aligha volt talán bárki is annyira naiv, hogy egy, a körülményeit tekintve a hihetőség határán mozgó kiszivárogtatásra nekiáll valaki is megmagyarázni az MNO munkatársának a közlési hitelesség kritériumait. Sokkal valószínűbb, hogy a közleménynek szinte kizárólag hangulatkeltő hatása volt. Egyben persze igazolva azt a kincstári megsértődést is, amit Hörcher Ferenc elemzése is felemleget. De a hangulatkeltésre, különösen Gyurcsány Ferenc beszédét követően, igencsak rá lehet szorulva a hatalom.

Az ugyanis kétségtelen, hogy a belső legitimitás komoly válságává növekedhetnek a trafikokat és a földügyeket érintő korrupciós hírek. Akár olyan szintű válsággá, ami a választások megnyerését is veszélybe sodorhatja. Ez utóbbi különösen annak fényében lehet kellemetlen, mivel a kormányzat szinte mindent bevet, ami a jogrendszer határain belül bevethető. Azonban ettől eltekintve sem igazán képzelhető el a vereség csendes tudomásul vétele egy olyan vezetőtől, aki valami folyamatos harctéri idegességben kommunikál. Még a vízállásjelentésről is. S azért, hogy ne kelljen a képzelőerőre hagyatkozni, példaként állhatnak a 2002-es választások. Akkor is ugyanaz az Orbán-Pintér páros ismerte el legitimnek a választásokat, akiknek hívei később egy hidat tartottak blokád alatt. Választási csalást emlegetve. Amikor tehát a jobboldali publicisztika előre elkezd a választások külföldi manipulálásáról cikkezni, az felfogható a vereség esetén utcán megvívandó legitimációs háború előkészítésének is.

Egyben, Orbán Viktor eddigi taktikájának megfelelően, a vezetőtől elfele mutogatva, és másban keresve a bukás okát. Ugyanakkor érdemes az olyan kijelentésen is elgondolkodni, mint: „biztosították a bizottsági alelnököt arról, hogy olyan jelentéseket fognak kiadni, amelyek utalnak arra, hogy az ország területén voltak, akik láttak a szavazófülkék fölé helyezett, rejtett kamerákat”. Ezzel gyakorlatilag előre hiteltelenítve azt, ha a hatalom ténylegesen megfigyelést tervez a szavazófülkéknél, s esetleg lebukna vele. Azonban akkor is rejtett fenyegetést hordozhat, ha a hatalom nem merészkedne idáig. Még akkor is, ha a különböző pártok megfigyelőinek jelenlétében a kamerák kihelyezésének bajosságát illetően tápláljuk magunkban a hitet. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy egy ilyen lehetőség meglebegtetése alkalmas lehet otthon tartani azokat, akik Orbán Viktor ellen szavaznának, de olyan közösségben, ahol a „lebukás” gyakorlatilag az egzisztenciális nyomorral lehet egyenértékű. Az MNO-ben közöltek talán önmagában nem, de annak várható ismétlése a papagáj-trollok, és szóvivők által, megvalósíthatja a szavazás manipulálására tett kísérletet. Óhatatlanul visszaigazolva azokat az állításokat, amelyek a fülkék magányában is ható félelemről szólnak.

Mert kár lenne áltatni magunkat azzal, hogy Lovas István közleménye az első, és utolsó a sorban. Az eddigi pávatáncok lépésrendje szerint már akár tényszerű igazságként hajtogatva fog visszaköszönni a szóvivői közleményekben, illetve parlamenti felszólalásokban. Akár azzal a koreográfiával, „hogy ugye nem igazak, a megfigyelési állítások”. Amire majd feláll a miniszterelnök, vagy belügyér, és természetesen majd cáfol. Ezzel azonban folyamatosan a felszínen tartva a gondolatot, és biztosítva, hogy közbeszédben igenis jelen legyen, és hasson. A mégis bekövetkező vereség esetén pedig jöhet az említett „B-terv”. A „B-középpel” az utcákon, szinte azonnal követelve a választási eredmények megsemmisítését, és a kilépést az Európai Unióból. Mely utóbbit, igaz 2020-ra, Pálffy István már szintén bedobta a köztudatba. Miközben persze, a kormánypárti hagyományok szerint, felszólította Bajnai Gordont, hogy cáfolja azt, ami állításként sem bizonyított. Felzárkózva ezzel párttársához, Surján Lászlóhoz, aki az EU-biztos bizonytalan megtámadásában látta artikulálva véleményét. Mert korántsem biztos, hogy a zárt ülésen az, és úgy hangzott el, amit a publicisztika szintjén arról közölnek, illetve sugallnak jelenleg a politika egyik oldalán. Ugyanakkor az már most lemérhető, hogy komoly taktikai előkészítése zajlik annak a választásnak, melyen Orbán Viktor csak biztos befutónak tudja magát elképzelni.

Andrew_s